A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.

Elterjedése

A kocsányos tölggyel váltakozva Európa nagy részének uralkodó tölgyfaja. Inkább a soványabb termőhelyek növénye. Jellemző élőhelyei a Kárpát-medencében:

• a szárazabb lösztalajokon a csertölggyel elegyesen;
• a mészszegény, sziklás talajokon egyedül vagy a magyaltölggyel elegyedve;
• meszes, dolomitos kopárokon csertölggyel és molyhos tölggyel társul.

Nyugat-Európában egyértelműen a szárazabb déli lejtők uralkodó fája.

Megjelenése

A kocsánytalan tölgy termete a kocsányos tölgyénél valamivel kisebb. Koronája karcsúbb, ágai egyenesebbek — de a két faj elhatárolása nem egyértelmű; kereszteződhetnek is. Levelei kis ékvállal (fülecskék nélkül), viszonylag hosszú nyéllel csatlakoznak a hajtásokhoz, makkjai viszont szinte ülők. Kérge erősen repedezett; bordáinak lefutása viszonylag folyamatos. Hajtásai szürkések, néha kis bordópiros árnyalattal.

Porzós barkavirágai hosszúkásak; a termősek kis csomókban a levelek hónaljában nőnek, ezekben jóval kevesebb a virág.

Életmódja

A tölgyek hagyományos kártevőinek:

• tölgyilonca;
• kis téliaraszoló;
• nagy téliaraszoló

lényegesen jobban ellenáll, mint a kocsányos tölgy.

Változatai

A kertészek előszeretettel ültetik parkokba; ehhez színes, illetve csaknem fésűszerűen bavágott, szeldelt levelű változatait (is) kinemesítették.

Források

• Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
• D. More – A. Fitter: Fák. Fürkész Könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. p. 112.