A nyugati tuja (Thuja occidentalis) a fenyők (Pinopsida) osztályának a tűlevelűek (Pinales) rendjéhez, ezen belül a ciprusfélék (Cupressaceae) családjához tartozó faj.

Változatai:

  • T. occidentalis var. fastigiata
  • T. occidentalis var. nigra
  • T. occidentalis var. pyramidalis

Elterjedése

A nyugati tuja az óriás tujával együtt Észak-Amerika egyik legfontosabb tűlevelű fája. Az idiánok által életfának nevezett növény (kanadai vagy fehér cédrus, Thuja occidentalis) tűleveleit teafőzetként használták fel skorbutos betegek gyógyításánál C-vitamin tartalma miatt. Európában számos nemesített fajtáját dísznövényként ültetik. Nyírott és nyíratlan sövénynek egyaránt alkalmas.

Megjelenése

A nyugati tuja örökzöld tűlevelű fa. 10-20 méter magas, koronája karcsú, kúpos, csúcsán mindig kissé lekerekített. A kéreg világosabb vagy sötétebb vörösesbarna, az idősebb fáké egyre inkább szürkésbarnára változik, hosszirányban jelentékenyen repedezett és keskeny sávokban leváló. A leveles ágacskák fonákja a színénél valamivel világosabb zöld. A pikkelylevelek keresztben átellenes állásúak, széles tojásdadok, közepükön mirigydudor látható, szétmorzsolva aromás illatúak. A porzós virágok aprók, hosszúkásak, sötétvörösek, az ágak végén helyezkednek el. A termős tobozok kezdetben sárgásak, beérve barnásak, rügyszerűen lazák, mintegy 10-20 milliméter hosszúak, 8-10 tobozpikkelyük száraz.

Forrás

  • Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993) 

Külső hivatkozások

  • A Thuja nemzetség szaporítása magvetéssel

Jegyzetek

  1. ↑ NPS/GRIN: Thuja occidentalis

Nyugati tuja (<span>Thuja occidentalis</span>)