A kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) a somvirágúak (Cornales) rendjébe tartozó hortenzia (Hydrangea) nemzetség legismertebb faja, tömérdek kertészeti változattal. Az 1800-as években Japánból került Európába. Japánban akkor már évszázadok óta a kertek kedvelt növénye volt. Nyugat-Európa több országában is termeszteni kezdték, és mára rengeteg, különféle virágú és (a cserepes virágtól a bokorig) változatos növekedésű változatát nemesítették ki.

Egy–másfél méter magasra növő, lombhullató cserje. Sok kis virága félgömb alakú virágzattá áll össze; ebben gyakran vannak meddő virágok is, megnagyobbodott, sziromszerű csészelevelekkel – a kertészeti, bujtatva vagy dugványról szaporított változatok gyakran csak meddő virágokat hoznak.

Labdaszerű virágzata lehet teljesen fehér, krémszínű sárga, vagy a piros és a kék bármilyen átmeneti árnyalata — ez a fajtán kívül a kalcium- és nitrogén-ellátástól is függ. Ugyanazt a növényt a művelés módjának és virágzás időzítésének más-más megválasztásával kerti vagy szobai változattá is nevelhetjük. A májusi első áldozásra nevelt fehér virágúakat már decembertől hajtatják, a kertben tartott példányok viszont többnyire csak augusztustól nyílnak. Van különösen nagy, fehér virágú őszi fajtája is, amely még később kezd virágozni, de egészen a fagyokig. Egyes, napos helyen tartott, kék virágú fajták lombjai ősszel vörösbarnára színeződnek, még dekoratívabbá téve a bokrot.

Az utóbbi években kapható, ún. Teller-hibridek virágzata eltér a hagyományos fajtákétól: egy külső, terméketlen virágokból álló kék koszorúból és azon belül pedig apró, termékeny virágok sokaságából áll. Ezek a fajták 2 méter magasra is megnőhetnek.

A tápdús, jó vízvezető, de nem túl száraz, kissé savanyú talajt kedveli. Meszes talajon a kék fajták virága lila vagy akár rózsaszín lesz, de vannak kimondottan liláspiros fajták is. A káliumtól kékebb lesz a virág (például ha timsóoldatot teszünk az öntözővízbe). A fehér fajták színe nem függ az ásványi sóktól.

A hortenziabokrot a szabadban a legjobb félárnyékos helyre ültetni, hogy a virágokat nyáron ne érje közvetlen napsugárzás, mert az erős fényben a virágok összezsugorodhatnak (ez rendszeres permetezéssel csökkenthető). A virágzat másnap reggelre még többszöri zsugorodás után is díszlik, de előbb-utóbb elfonnyad.

A fiatal növényeket fagymentes helyen kell teleltetni; később a nem túl kemény fagyokat már elviselik. Alacsony töveket célszerű télire betakarni; kemény fagyok ellen a magasabb bokrokat gyékénnyel vagy régi zsákokkal védik.

A hortenziát kétféle módon szaporítják. Ha hely van hozzá, bujtathatjuk a bokor alsó vesszőit, de gyakoribb a hajtásdugványozás.

Változatai

• Piros virágú:
  • 'Alpengluehen'
  • 'Bouguet Rose'
  • 'Chaperon Rouge' (kárminpiros)
  • 'Glowing Embers'
  • 'Leuchtfeuer'
  • 'Maman' (nagy)
  • 'Rotschamz'
  • 'Sanguinea' (bíbor levél, vérvörös virág)
  • 'Sybilla' (élénkpiros)
  • 'Vorster Fruhrot'
• Fehér:
  • 'Hanabi' (hosszú)
  • 'Libelle Snow' (tányér alakú)
  • 'Mme Mouillere'
  • 'Soeur Therese'
• Rózsaszín:
  • 'Ayesha'
  • 'Blaaw's Runner'
  • 'Cassiope' (telt)
  • 'Freudenstein'
  • 'Izu'
  • 'Izu no Hana' (a külső virágkör egysoros)
  • 'Nigra' (sötét szárral)
  • 'Red Baron' (gömb alakú)
  • 'Rosita'
• Piros-fehér-rózsaszín:
  • 'Tricolor'
  • 'Bemiyama' (tányér alakú)
• Kék:
  • 'Adria' (gömb)
  • 'Europa Bleu'
  • 'Hornly' (kis termetű cserje)
  • 'Kunhert Blue' (dús)
  • 'Mathilde Gutges' (sötétkék gömb)
  • 'Renate Steniger'

A teljesen kinyílt virágfejeket októbertől vázában, eleinte kis vízzel, majd anélkül szárazvirággá érlelhetjük. Őszi színüket így sokáig megtartják, de még ha meg is kopik, a viráglabda néha évekig dekoratív marad. A Teller-hibridek tányérvirágzata szárazvirágnak nem alkalmas.