A szilva vagy szilvafa (Prunus subgenus Prunus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló Prunus nemzetségbe, annak Prunus alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve. Ide tartoznak még a kajszik is. Főleg az északi féltekén elterjedtek.

A Prunus nemzetség többi alnemzetségétől (őszibaracktól, cseresznyétől, zelnicemeggytől) megkülönböztető tulajdonságai: a hajtások végén csúcsrügy található, az oldalrügyek magánosan állnak, a virágok 1-5-ösével csoportban állnak rövid kocsányon, a termés csonthéja érdes, egyik oldalán barázda fut le.

Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek.

A kereskedelemben közönségesen szilva néven kapható gyümölcs a Prunus domestica, a leggyakrabban ezt értjük a szilva szón.

Fajok

Az alnemzetség három fajcsoportra (sectio) osztható:

  • Sectio Prunus (óvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 1-3-asával állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú.
    • P. cerasifera Ehrh. (cseresznyeszilva, mirabolánszilva, potyóka)
    • P. cocomilia Ten.
    • P. consociiflora C.K.Schneid.
    • P. domestica L. („európai szilva”, a legtöbb szilva néven árult gyümölcs ide tartozik)
    • P. insititia vagy gyakrabban Prunus domestica subsp. insititia (L.) C.K.Schneid. (mirabella)
    • P. salicina Lindl. (japánszilva)
    • P. simonii Carriere
    • P. spinosa L. (kökény)
  • Sectio Prunocerasus (újvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 3-5-öséval állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú.
    • P. alleghaniensis Porter
    • P. americana Marshall
    • P. angustifolia Marshall (csikaszó szilva?)
    • P. hortulana L.H.Bailey
    • P. maritima Marshall
    • P. mexicana S.Watson
    • P. nigra Aiton
    • P. orthosepala Koehne
    • P. subcordata Benth.
  • Sectio Armeniaca (kajszik). A levelek a rügyben befelé hajlanak, a virágok kocsánya igen rövid, a termés bársonyos héjú. Egyes botanikusok külön alnemzetségként írják le.
    • P. armeniaca L. (kajszi- vagy sárgabarack)
    • P. brigantina Vill.
    • P. mume Siebold & Zucc. (japán vagy kínai kajszi, japán zöldbarack)
    • P. sibirica L. (szibériai kajszi)

A termesztett szilvafajták legalább 15 szilvafajból származnak. A fenti lista csak vázlatos, folyik új fajták nemesítése, hibridek létrehozása (pl. Prunus domestica × Prunus cerasifera). Egyes átmeneti fajokat a szilvánál, a cseresznyénél és a meggynél is meg lehetne említeni.

Felhasználása

Sokféleképpen felhasználjuk, kitűnő lekvár készülhet belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas, a hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilva szilva pálinkát, és a legjobb aszalványt adja. Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákba, főzve gyümölcslevesekben is kedvelt, az aszalt szilva kitűnő rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadhúsokhoz. Az aszalt szilvában is megvan ami a friss szilvában, de töményebb mennyiségben.

A szilva kártevői

  • Cserebogár
  • baktériumos rákosodás és elhalás;
  • szilvakéreg-gubacsatka (Aceria phloeocoptes)
  • pajzstetvek (Coccoidea):
    • akácpajzstetű (Parthenolecanium corni),
    • szilvapajzstetű (Eulecanium prunastri),
    • kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus).
  • baktériumos rákosodás és elhalás
  • sodrómolyok
  • sárga szilva-levéltetű
  • pókhálós szilvamoly
  • amerikai fehér szövőlepke

a) betegségek:

  • baktériumos rákosodás és elhalás
  • szilvahimlő (Plum pox vírus)
  • monilínia (Monilinia laxa)
  • szilvarozsda (Tranzschelia pruni-spinosae, Tranzschelia discolor)
  • tafrina (Taphrina pruni)
  • klaszterospóriumos levéllyukacsosodás
  • szilva polisztigmás levélfoltossága (Polystigma rubrum)
  • sztigmina (Stigmina carpophila)

b) kártevők:

  • hamvas szilvalevéltetű (Hyalopterus pruni)
  • sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi)
  • levélbarkók (Phyllobius spp.)
  • cserebogarak ((Melolonthidae))
  • téli araszolók (Geometridae)
  • sodrómolyfélék (Tortricidae):
    • szilvamoly (Coccyx funebrana),
    • keleti gyümölcsmoly (Coccyx molesta),
  • pókhálós molyfélék (Yponomeutidae):
    • pókhálós szilvamoly (Hyponomeuta padellus);
  • szilvalevél-gubacsszúnyog (Putoniella marsupialis);
  • csonthéjasok szövődarazsa (Neurotoma nemoralis);
  • fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta),
  • sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava);
  • atkák (Acari):
  • csonthéjasok levélatkája (Phyllocoptes fockeui),
  • szilvalevél-gubacsatka (Eriophyes padi),
  • szilvatakácsatka (Schizotetranychus pruni),
  • piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi).

baktériumos rákosodás és elhalás

  • Glomerellás gyümölcsrothadás
  • Moníliás gyümölcsrothadás
  • szilvamoly.
  • Darazsak
  • Almamoly
  • Sodrómolyok
  • betyárkóró (Erigeron canadensis)
  • disznóparéj (Amaranthus retroflexus)
  • libatop (Chenopodium album)
  • csillagpázsit (Cynodon dactylon)
  • útszéli zsázsa (Lepidium draba)
  • muhar (Setaria spp.)
  • apró szulák (Convolvulus arvensis)
  • szeder (Rubus caesius)
  • tarackbúza (Agropyron repens)
  • fenyércirok (Sorgum halepense)
  • selyemkóró (Asclepias syriaca)

Források

  • Soltész Miklós tankönyve: Csonthéjasok
  • Kempelen Farkas digitális tankönyvtár: Szilva

Jegyzetek

  1. ↑ Fritz Kobel: Zytologische Untersuchungen an Prunoideen und Pomoideen, 1927

Külső hivatkozások

  • A szilva termesztése és felhasználása
  • Szilva.lap.hu - linkgyűjtemény
  • Szilvalekvár recept

Szilva (<span>Prunus domestica</span> 'Stanley')