Thadeus Clapp Massachusetts államban (USA) állította elő az erdei vadkörte magoncaként, valószínűleg a Vilmos körte keresztezésével. 1860 után terjedt el az egész világon. A legkorábban érő tetszetős, nagyobb gyümölcsű, friss fogyasztású nyári körtefajtánk.

Augusztus első felében szedik, még a sárgulása kezdetén. Augusztus közepétől a hónap végéig fogyasztható. Gyümölcse középnagy, 60-72 mm-es, alakja szabályos körte, átmérője háromnegyede a magasságának. Színe sárgászöld, alapszínét felerészben barnásvörös mosottság borítja. Húsa fehér, olvadó, bőlevű; illatos, igen jóízű (inkább édes). Átmenetileg sem ajánlatos tárolni, mert szotyósodik. A megfelelő időben (féléretten) szedve jól szállítható. Konzervipari célú felhasználásra is megfelel.

Koronája eleinte felfelé törő, keskeny, ritkás. Birsen és vadalanyon egyaránt jól fejlődik; a metszést igényli, mert anélkül felkopaszodik. Rendszeresen és bőven terem, már igen korán termőre fordul. Elég jól termékenyülő fajta, jó virágport ad. Teljesen önmeddő. Jól termékenyítik a Bosc kobak, Esperen bergamottja, Avranchesi jó Lujza, Hardenpont téli vajkörte és a Vilmos körte fajták. A talaj iránt nem igényes, de sok nedvességre van szüksége. Fagytűrő, ugyanakkor védett fekvést kívánó fajta.

A betegségekkel szemben ellenálló, de az erősebb szél kárt tehet benne.

(további információk: http://terebess.hu/tiszaorveny/vadon/vadkorte.html)

(fénykép: http://www.gyumolcskert.hu/index.php?pg=clapp)