A kis meténg (Vinca minor) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növényfaj. Más megnevezései: örökzöld meténg, télizöld meténg, kis télizöld.

Élőhelye

Félszáraz-üde gyertyános-tölgyesekben, ligetekben gyakori. Kedveli a párás, védett fekvést.

Elterjedése

Közép-, Nyugat- és Dél-Európa.

Jellemzői

Örökzöld, évelő félcserje.

  • Hajtásai indaszerűen kúsznak, legyökereznek.
  • Levelei elliptikusak, kopaszak, bőrneműek, fényesek, keresztben átellenes állásúak.
  • Virága liláskék, öt pártacimpával; a cimpák ferdén csapottak.
  • Termése kettős tüsző.

Ültetve könnyen kivadul.
Mérgező.

Felhasználása

Dísznövényként kertekbe, temetőbe ültetik. Árnyéktűrő, árnyéki gyeppótlónak is alkalmas.
Gyógynövény, drogja a szárított, leveles hajtás. Több mint 30 alkaloidot tartalmaz, gyógyászatilag jelentősek a vinkamin, izovinkamin és vincin.
Vérnyomáscsökkentő, agyértágító, vizelethajtó hatású. A népi gyógyászatban „vértisztító”, vizelethajtó teakeverékekben és sebgyógyításra használták. Alkaloidja kiinduló vegyülete a Cavintonnak.

Virágzása

április-május

Hasonló vagy rokon fajok

  • Pusztai meténg (Vinca herbacea)
  • Nagy meténg (Vinca major)

Védettség

Magyarországon nem védett

Felhasznált irodalom

  • Természetkalauz – Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai (Magyar Könyvklub, 1998, ISBN 963 548 672 3)
  • Bernáth Jenő dr. (szerk.): Vadon termő és termesztett gyógynövények (Mezőgazda Kiadó, 1997)


Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Meténg
Meténg (<span>Vinca major</span> 'Reticulata')