A kislevelű hárs (Tilia cordata) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Szerte Európában elterjedt, csak északon és délen ritkul meg, majd tűnik el teljesen. A Kárpát-medencében jellegzetesen elegyfa: gyertyános-tölgyesekben, ártéri ligeterdőkben és a sziklás, törmelékes élőhelyeken gyakori.

Megjelenése

20–25 m magasra növő, kissé szabálytalan, lekerekedően oszlopos koronájú, többnyire tövétől ágas fa. A sziklás, törmelékes termőhelyeken törzse alul gyökéráganként támasztékosan bordás. A kérge szürke, finoman repedezett. Fiatal hajtásai pelyhesek, de hamar lekopaszodnak.

Szív alakú, lekerekedő vállú, hegyes csúcsú, fűrészes szélű levelei ritkán nőnek 7 cm-nél hosszabbra. A levelek fonákján az érzugokban rozsdabarna, vöröses szőrpamacsok nőnek.

Sárgásfehér, kellemes illatú virágai a többi hárshoz hasonlóan hosszúkás, ép szélű fellevélhez csatlakozó, 4–12 cm hosszú bogernyőben nyílnak. A virágok öttagúak: öt-öt csésze- és sziromlevéllel. A bibe is ötágú.

Gömb alakú termései simák, a bibeszál maradványaként kis, hegyes szárban végződnek. Az érett termések a fellevéllel együtt, jellegzetesen pörögve esnek le, és a szél messzire elhordhatja őket.

Életmódja

Viszonylag igénytelen, szárazság- és árnyéktűrő, de lassan növő fa. Legjobban a mély, nem túl száraz talajban érzi magát. Leveleinek mérete jelentősen függ a termőhely vízellátásától és a hajtás jellegétől: olyannyira, hogy egy üde talajon élő kislevelű hárs tősarjain a levelek akár nagyobbak is lehetnek a szárazabb körülmények között élő nagylevelű hárs lombkoronájának szélén növő napfényleveleknél.

Júniusban virágzik.

Felhasználása

Virágzata – akárcsak a nagylevelű hársé – gyógyhatású (a drogok jegyzékében együtt tiliae flos néven szerepelnek), és a méhek is igen kedvelik; mindkét hársfaj fontos mézelő növény. Leginkább június közepe táján, a teljes virágzás idején gyűjthető: az ilyen virágból főzik a legjobb gyógyteát, és a méhek is ilyenkor készítik a legfinomabb hársmézet.

A hársfateát élvezeti célra is isszák, de ilyenkor nem főzik, csak forrázzák. Egyes ajánlók szerint a gyógyászati célra szánt teát sem szabad főzni.

Gyógyhatása

A drog előállításához a virágot és a hársfaszén porát használják fel.

Hatóanyagai:

  • illóolaj,
  • izzasztó glycosidák,
  • hesperidin,
  • nyálka,
  • cukor,
  • viasz és
  • sók.

Alkalmazzák:

  • nátha,
  • reuma és
  • köszvény

kezelésére. Sokáig nem szabad használni, mert szívpanaszokat okozhat.

A virág főzete (10 g szárított virághoz 1/4 l víz) vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító hatású. Ezt a főzetet használják:

  • nátha,
  • idült köhögés,
  • a tüdő elnyálkásodása,
  • hörghurut és
  • a vese okozta altesti bántalmak

kezelésére. Az kúráknál a teát mindig ágyban, forrón kell inni.

A fenti teafőzet mézzel vagy nyers cukorral a nátha ellen általánosan használt háziszer.

Kertészeti változatok

  • Tilia cordata 'Greenspire',
  • Tilia cordata 'Savaria'

Források

  • D. More – A. Fitter: Fák. Fürkész Könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. p. 210.
  • Kislevelű hárs Európai hárs, Holland hárs
  • Lombos fák


Kislevelű hárs (<span>Tilia cordata</span>)

Hol kapható?