A murvafürt (Bougainvillea) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjében a csodatölcsérfélék (Nyctaginaceae) családjának egyik nemzetsége. Nevét Louis Antoine de Bougainville francia tengernagyról kapta.

Elterjedése

Dél-Amerikából származik; színpompás virágzatáért több faját már a világ minden részén ültetik. Trópusi–szubtrópusi tájakon ki is vadulhat.

Megjelenése, felépítése

3–4 m magasra kapaszkodó, fásuló szárú kúszónövény. Törzse csavarodott, hengeres; több fajé tüskés.

Keresztben átellenesen álló, sötétzöld vagy zöld levelei egyszerűek, tojásdadok. A válluk szíves, a csúcsuk hegyes, a szélük ép. A levélnyél rövid.

Fő díszei nem az apró, sárga, tölcséres virágok, hanem a tömegesen virító, élénk színű (lila, piros, rózsaszínű, narancssárga, sárga vagy fehér) fellevelek.

Termése makk.

Életmódja, termesztése

Évelő. Természetes élőhelyén, a dél-amerikai dzsungelekben áprilistól októberig virágzik. Sok faját madarak porozzák be.

Legjobban a vízáteresztő, laza szerkezetű, tőzeges talajokban nő. A szélre, huzatra érzékeny. 8–10 °C-os helyiségben teleltethetjük át. Nyáron célszerű (mértékkel) locsolni; télen csak annyira, hogy ne száradjon ki; téli túlöntözése tőrothadást okozhat. A vegetációs időszakban két hetente ajánlatos tápoldatozni. Csak tűző napon nyílik. Ha kevés virágot hoz, célszerű a locsolóvíz mennyiségét csökkenteni. A hosszú hajtások végeinek lecsipkedése is besűrűsödésre, bővebb virágzásra serkenti. A lágy vizet kedveli. Célszerű 2–3 évenként átültetni, és ilyenkor kissé visszametszeni.

Szaporítható fejdugványozással, de elég nehezen gyökeresedik.

Fő kártevői a pajzstetvek, amik ellen nikotin vagy csalánlé permetével védekezhetünk. Megtámadhatja még a bíbortetű, valamint a takácsatkák is.

Felhasználása

Több faja kerti dísznövény; a kertészetekben egész évben virágzó fajtáit is kinevelték.

Murvafürt, bugenvillea (<span>Bougainvillea sp.</span>)

Hol kapható?