Minden részében illatos, ezért igen kedvelt, 1,5-3 m magasra növő igényesebb, lombhullató cserje. Sötét vörösesbarna, erősen illatos virágai 4-5 cm szélesek, május és július között nyílnak. Levelei fényesek, sötétzöld színűek. Nemcsak virágai illatosak, hanem kérge és szárított levele is, amely megdörzsölve intenzív szegfűbors-illatot áraszt. Termése 6 cm-es, tojás alakú, de Magyarországon ritkán fejlődik ki. Lombja ősszel sárgára színeződik.

Származási helyének éghajlata a hűvösebb mérsékelt égöv, ahol egész év folyamán elegendő csapadék hullik, és télen erősebb fagyok is előfordulnak. Fontos, hogy magas fény- és vízigénye ki legyen elégítve (nyáron is), ezért a kert naposabb, de kicsit félárnyékos részére ültessük. Az ültetéssel együtt talajjavítás elvégzése is javasolt, mivel kifejezetten a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajokat szereti.

Ha a növény a nyár folyamán nem kapja meg a növekedéséhez szükséges vízmennyiséget, akkor a friss hajtások nem tudnak beérni, ami a hajtások télállóságát ronthatja. A növényt télen ajánlatos takarni. A növényt érdemes virágzás idején beszerezni, mert az illatanyagok minősége és erőssége minden növény-egyednél változik (általában ananász-eper-banán-illat keverékére hasonlít). A cserjét a kert olyan - védettebb - részére ültessük, ahol élvezhetjük a virágok illatát. Nagyon jól mutat szegélynövényként is.

Szaporítható magvetéssel a magok érése után, vagy júniusban bujtással és zölddugványozással, illetve tavasszal a gyökeres sarjak leválasztásával.