A legjobb korai körtefajtánk, amely az árpával érő körtével egy időben érik, de annál értékesebb, a búzával érő körtét pedig jó egy héttel megelőzi. Származása ismeretlen, valószínűleg magyar eredetű fajtakör, melynek több típusa terjedt el, főleg a Duna-Tisza közén. A Kertészeti Kutató Intézet (Korponay Gyula, illetve Brózik Sándor) által szelektált típus.

Gyümölcse kicsi, 35-45 mm átmérőjű, igen széles, kerekded, olyan széles, mint hosszú. Színe citrom- majd aranysárga, kis részén barnán mosott. Húsa fehér, bő levű, később szotyósodik, mint a hasonló nyári körtéké. Íze édeskés, gyengén illatos. Érési ideje június végére esik, amikor a zöld héja sárgulni kezd, fogyasztása július elejéig tolódik ki.

Levele széles tojásdad, majdnem kerek. Jellegzetesek vastag, zömök középbarna vesszei vannak. Koronája erőteljes, feltörekvő, más nyári körtefajtáknál erőteljesebb. A gyümölcs szedéstől körülbelül egy hétig tartható el, akkor, ha nem túléretten szedik. Még nem egészen érett állapotban jól szállítható. Nagyon jól termékenyül. Partenokarpiára (megtermékenyítés nélküli termésfejlődés) hajlamos.

Rendszeresen, bőven terem, gyümölcsei csomósan helyezkednek el. A fa elég korán termőre fordul. Ellenálló, igénytelen fajta. Termőhely iránti igénye nem jelentős, így tűri az alföldi meleget, a szárazságot, homokot és agyagot egyaránt.

Birsen és vadkörte alanyon egyaránt jól fejlődik, de inkább külterjes fajta. A helyi, illetve belföldi fogyasztásra valamelyik vizsgálat alatt álló szelektált klónjának később szerep juthat a kisebbmérvű üzemi és elterjedt házikerti termesztésben egyaránt.

(fénykép: http://www.webkert.hu/kertblap/2000-2001/arabitka.jpg)