A lángvörös kasvirág (Echinacea purpurea) a csövesvirágúak (Asteroideae) kasvirág nemzetségébe tartozó kilenc faj egyike. Ismert még mint bíbor kasvirág, piros kasvirág vagy bíbor kúpvirág. Észak-Amerikában őshonos, ott az egyik legnépszerűbb gyógynövény, kiváltképp a Nagy síkság indiánjai használták; a hódítók tőlük vették át. A száraz erdőket, füves pusztákat kedveli. A közép-nyugati prérin, például Texasban máig vadon nő. Európában a mérsékelt égöv alatt a 18. század óta termesztik dísz- és gyógynövényként.

Gyöktörzses, lágy szárú, évelő növény. A kifejlett példány 1,2 m magasra, 0,5 méter szélesre is megnő. Szára hosszú, elágazó. Az ovális-lándzsás levelek az alapnál lekerekítettek, érdesek, szélük fűrészes. Éghajlattól függően, késő május-kora július közt kezd virágozni. Virágai kétivarúak, méhek és lepkék porozzák őket. A 2–4 cm hosszú, széles, kezdetben felálló, később lecsüngő, pirosas-rózsaszínű nyelves virágok, és a bíborszínű csöves virágok alkotják a fészekvirágzatot. A fészekpikkely hajlékony csúcsú, virágpora sárga színű. Termése kaszattermés.

A jó vízháztartású talajokat kedveli, a talaj pH-jára viszont kevéssé érzékeny. Ha meggyökerezett, jól tűri a szárazságot. A csigák fogyasztják.

Bíbor kasvirág (<span>Echinacea purpurea</span> 'Magnus')

Hol kapható?