A havasi gyopár (Leontopodium nivale) a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozik. Az egyik legismertebb havasi növény.

5-20 centiméteres, fehér, gyapjas, filcszerű, évelő növény. Keskeny, hosszúkás leveleinek különösen az alsó oldala szőrös. A levelek rozettát alkotnak.

5-15 darab fehér, fénylő felső levél csillag alakban helyezkedik el a virág körül. A 2-12 kosárkia egyenként 60-80 csővirágot tartalmaznak. A peremen lévő csővirágok nőneműek, szálvirágzatnak is nevezik őket. Beljebb a nagyobb, hímnemű virágok találhatók.

A virágzási időszak július és szeptember között van. A magot hordozó termés ejtőernyőszerűen száll, úgy terjed. Nedves időben állatokra is ráragad.

A virágzat tulajdonképpen csak álvirágzat (pseudoanthium). A virág látszatát a fehér, filcszerű felső levelek adják. A több száz tényleges virág kosárkákba tömörül, melyek közösen alkotják a beporzó egységet (superpseudeanthium).

Mélyebben fekvő területeken nagyobbra nő, ritkább szőrzetet növeszt és ezáltal zöldebb a növény. A látszatvirágzat télig megmarad.

A havasi gyopár köves réteken, mészkősziklákon él jellemzően 1800 és 3000 méter magasságok között. Közép- és Dél-Európa hegységeiben, például a Tátra lengyelországi ill. Bélai-Tátra részén, a Pireneusokban, az Alpokban és a Balkánon.

A 19. századtól kezdődően a botanika sok szerelmese örömét lelte és leli abban, hogy utazásról hazahozott növényekkel gazdagítja a természetet. Ez a jelenség a havasi gyopárt is érintette. Az ilyen tevékenységet természetvédelmi és invázióbiológiai szempontból kritikusan értékelik, legtöbb ország törvényei engedélyhez kötik.

Németországban fokozottan veszélyeztetett fajnak minősül. Ennek oka főleg az, hogy életterületére gyakran belépnek és járművel behajtanak. Ausztriában már 1886-ban védelem alá helyezték és nem szabad leszedni.

Havasi gyopár (<span>Leontopodium nivale</span>)

Hol kapható?