Az aranyvessző (Solidago) – más nevein aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű – a fészkesek családjának csövesvirágúak alcsaládjába tartozó virágos évelő növények nemzetsége.

Tipikusan holarktikus nemzetség: a mintegy nyolcvan faj elsöprő többsége észak-amerikai honos, de élnek Észak-Afrikában és Kelet-Ázsiában is. Európában csak négy faja honos. Ezek közül a Kárpát-medence síkvidéki területein főként a közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea) terjedt el; a Solidago alpestris W. el Kit. (S. carpatica Schrad.) a havasokban lelhető fel.

Két-három méter magas, karcsú, sűrű levelű, a tövénél bokrosodó kóró.

A mérsékelt égövön a legtöbb faj gondozás nélkül is szépen fejlődik: nem igényel se sok csapadékot, se különleges talajt. Éppen ezért hazánkban a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) már több helyen elvadult, invazív özöngyom; a hasonképpen Amerikából áthozott magas aranyvessző (Solidago gigantea) főleg a Nyugat-Dunántúlon települt meg (erdők szélén, vizek mentén).

A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik. Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait (Solidaginis herba) is.