M. Boisbunel faiskolás Rouen-ban nevelte magról 1845-ben. Szeptember végén - októberben szedik, novembertől februárig, sőt néha tavaszig is eltartható.

Gyümölcse középnagy, tompa kúpos alakú, gyakran féloldalas. Színe sárgászöld, majd aranysárga, fedőszín nélkül, szára körül parával teljesen fedett. Kocsánya középhosszú, bütykös, ív alakú, mélyedésből indul. Húsa sárgásfehér, enyhén szemcsés, olvadékony, bő levű. Íze kiváló, fűszeres, kellemesen savanykás, fanyar.

Hajtásrendszere gyenge növekedésű, levele középnagy, tojásdad, hegyesedő. Vesszeje középerős. Koronája mérsékelt növésű. Korán virágzik.

Rosszul tárolható, mert fonnyad. Féléretten szállítható. Közepes termőképességű és középkorán fordul termőre. A telet elég jól bírja, fagykárt ritkán szenved. A termőhelyre igényes, ezért jó talajt és védett, meleg, napos fekvést igényel.

Jól termékenyül és jó pollent adó fajta. Porzófajtái az Esperen bergamottja, a Hardenpont téli vajkörte és a Téli esperes. Birsen és vadalanyon egyaránt jól fejlődik, de birsen néha túl gyenge a növekedése. Magyarországon néhány kisebb gyümölcsösben termesztik, egyébként szórványosan telepített fajta. Kiváló fogyasztási tulajdonságai folytán fenntartásra érdemes, bár igényessége miatt nem való az árutermelésbe.