A szárnyasdiók nemzetségét magas, terebélyes koronájú lombhullató fák alkotják; Ázsiában, főleg Kínában honosak, hozzánk legközelebb a kaukázusi szárnyasdió él. Közeli rokonságban állnak az európai (Juglans) diókkal.

 

Gyönyörű, hangulatos fák, értékük leginkább szépségükben, dekorativitásukban rejlik, de ahol honosak, faanyagukat is hasznosítják.

 

Egylaki fák. Hím- és nővirágaik egyaránt megnyúlt, lecsüngő barkában nőnek.

 

------------

 

A Kaukázusi szárnyasdió (régi nevei: Pterocarya caucasica, Juglans fraxinifolia) egy kaukázusi, kelet-törökországi és észak-iráni eredetű diófaj, mely erdőkben, folyópartokon és mocsaras területeken él. Európa több országába betelepítették és ahol a klíma kedvező számára és jól megél, ott természetes úton is szaporodik. 

Magyarországon is megtalálható néhány példánya, egyik csoportja pl. a vácrátóti arborétumban, ahol a patak mellett bőven kap vizet.

 

Koronája terebélyes, a 30 m-es magasságot is eléri. Kérge fehéresszürke, sima, mely idővel barázdálttá, mélyen repedezetté válik. Levelei szárnyasak, 11-23 vagy még több, fogazott levélkéből állnak, amelyek nyél nélkül ülnek a levélgerincen; kb. 20 cm hosszúak, de elérhetik a 45 cm-t is. Levele a kőriséhez hasonlít, amint arra a fa latin neve is utal.

A levelek fényes sötétzöldek, ősszel gyönyörű sárgára színeződnek.

 

Tavasszal nyíló virágai aprók, szirom nélküliek, a hímvirágok és a nővirágok is rózsaszín tengelyű, hosszú barkát alkotnak. A virágzati tengely a termés érése során 20-50 cm-es hosszúságúra nyúlik meg.

Termései csüngő füzérekben párosával álló zöld diótermések, amelyeket 2 cm-es, félkör alakú 2-2 szárny szegélyez. A diók később megbarnulva, egész télen át díszítik az fákat - akkor is fenn maradva, amikor a szép aranysárgára színeződött, nagy leveleket az első kemény őszi fagy egyik éjszakáról a másikra "lerázza" az ágakról.

 

Szaporodása magról vagy sarjak képzésével történik - kiváló sarjadzóképessége miatt gyakran sarjakról facsoportokat is nevel.

Díszfaként ültetve ott érzi jól magát, ahol elegendő hely és nedvesség áll rendelkezésére. Nem jó várostűrő, elsősorban nedves, párás díszkertekbe, nagy parkokba való.

Savanyú talajt igényel.

 

------

 

Ez a diófaj ugyanolyan jellemzően juglontermelő, mint a közönséges dió. Júniusi leveléből megszárított állapotban 2,5% juglon is kivonható, ezért gyógyhatása a közönséges dióéhoz hasonlítható.

 

A kaukázusi szárnyasdiót ugyanúgy megtámadja a diófélék baktériumos betegsége, a Xanthomonas, mint a mi közönséges diónkat.

 

 

Vegyszeres kezeléssel kertészek dupla kromoszómaszámú, tetraploid szárnyasdiót is létrehoztak, melynek levele sötétebb zöld színű, levéllemeze és levélerei pedig vastagabbak.

 

 

(forrás: Orosz Péter - Könyv a dióról

fénykép: u.itt; Dieter Craasmann felvétele - "A fényes esőerdőben")