Az ükörkelonc (Lonicera xylosteum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a mácsonyák (Dipsacales) rendjéhez, ezen belül a loncfélék (Caprifoliaceae) családjához tartozó faj.

Az ükörkelonc felálló szárú, gazdagon ágas, sekélyen gyökerező cserje, magassága a 3 métert is elérheti. A fiatal ágak szürke, rövid, puha szőrösek, az idősebbek kopaszok, belül üregesek, vékonyak, ívben elhajlók, sötétszürke vagy barna színűek; a cserjetörzs kérge szürkésbarna, felületén hosszirányú repedésekkel. Az átellenesen álló levelek puhák, nyelesek, 7 centiméter hosszúak és 5 centiméter szélesek, széles elliptikusak vagy fordított tojás alakúak, többé-kevésbé kihegyezettek. Válluk kissé lekerekített vagy ék alakba keskenyedő, szélük ép, mindkét oldalukon, de főleg fonákjukon puha, pelyhes szőrökkel. Felül sötét szürkészöldek.

Az ükörkelonc üde, jó termőképességű, meszet is tartalmazó erdőtalajok, sövények, cserjések lakója. Magyarországon sűrű árnyékú hegyvidéki erdőkben fordul elő, mintegy 1600 méter magasságig felhatol.

A virágzási ideje május-június között van, piros bogyótermései június végén, júliusban érnek.