A fekete nyár (Populus nigra) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a Malpighiales rendjéhez, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjához tartozó faj.

Alfajok, változatok

Három alfaj ismeretes, bár egyes botanikusok egy negyediket is megkülönböztetnek:

  • Populus nigra subsp. nigra. Közép- és Kelet-Európa. A levelek és hajtások simák (szőrtelenek), a kéreg szürkésbarna, vastag és barázdált.
  • Populus nigra subsp. betulifolia (Pursh) W.Wettst. Északnyugat-Európa (Franciaország, Nagy-Britannia, Írország). A levélerek és a hajtások finoman pelyhezettek, a kéreg szürkésbarna, vastag és barázdált, gyakran erős deformációkkal. A törzs általában erősen megdőlt.
  • Populus nigra subsp. caudina (Ten.) Bugała. Mediterráneum, és Délnyugat-Ázsia, ha a var. afghanica-t nem tekintjük különállónak.
  • Populus nigra var. afghanica Aitch. & Hemsl. (syn. P. nigra var. thevestina (Dode) Bean). Délnyugat-Ázsia. Sok botanikus a fekete nyár termesztett változatának tekinti csak, mások P. afghanica néven külön fajnak;. A kéreg sima, csaknem fehér, a levelek és a hajtások a caudina alfajhoz hasonlóak (lásd még a változatokat).

A betulifolia alfaj Nagy-Britannia és Írország legritkább fái közé tartozik, mindössze 7000 fa ismeretes, amiből csak mintegy 600 példány nőivarú.

Néhány könnyebben beszerezhető termesztett változat:

  • 'Italica'. A valódi lombardiai nyárfa (jegenyenyár), a 17. században nemesítették ki Észak-Itáliában, Lombardiában. Felfelé törekvő, igen keskeny koronájú fajta. Mivel a mediterrán régióból származik, jól alkalmazkodott a forró, száraz nyarakhoz, nyirkos környezetben azonban rövid életű a gombabetegségek miatt. Hímivarú klón.
  • Plantierensis group. Az 'Italica' és a P. nigra ssp. betulifolia keresztezéséből származó klónok csoportja, amit a franciaországi Metz környéki Plantières faiskolában nemesítettek 1884-ben; hasonló az 'Italica' fajtához (gyakran össze is tévesztik vele), de kissé szélesebb nyílású a koronája, és jobban alkalmazkodott Északnyugat-Európa hűvös, nedves éghajlatához, ahol valódi lombardiai nyárfa alig terem meg. Nő- és hímivarú klónok is léteznek. Nagy-Britanniában és Írországban ezt a fajtát ültetik lombardiai nyár néven.
  • 'Manchester Poplar'. A betulifolia alfaj egy termesztett fajtája, Északnyugat-Angliában gyakran ültetik. Hímivarú klón, jelenleg a venturiás levél- és hajtásfeketedés („Poplar scab”) betegség veszélyezteti.
  • 'Gigantea'. Szintén felfelé törekvő, nőivarú klón, ismeretlen eredetű fajta. Az 'Italica' fajtánál szélesebb, erőteljesebb a koronája.
  • 'Afghanica' (syn. 'Thevestina'). A legtöbb, ha nem az összes 'Afghanica' egyetlen klónból származik, ezért sok botanikus csak változatnak (variety) tekinti, nem fajtának (cultivar). Felfelé törekvő, az 'Italica' fajtára hasonlít, de feltűnően fehéres a kérge; az 'Italica'-tól abban is eltér, hogy nőivarú klón. Ez a Délnyugat-Ázsiában és a Balkánon elterjedt fekete nyár, a Balkánra valószínűleg az Ottomán Birodalom idején hozták be.

Elterjedése

A fekete nyár eredetileg csupán Közép- és Dél-Európa nagy folyói mentén honos, de sokfelé ültetik, parkfának is beválik.

Jellemzői

A fekete nyár 20-30, ritkán 40 méter magas, tekintélyes méretű, szélesen felálló koronájú lombhullató fa, mely különösen idős korban többtörzsűvé válik, és igen szabálytalan benyomást kelthet. 1,5 méter átmérőjűre megnövő törzse általában nagyon erőteljesen fejlett, meglehetősen egyenetlen és csavarodott, többnyire kissé görbe, és már a föld felett kis magasságban néhány igen erős, masszív oldalágat képez, amelyek ívben vagy meredeken ferdén felállók. A kéreg idősebb korban mélyen repedezett, feketésszürke színű. A levelek nyele a rövid hajtásokon körülbelül 5-9 centiméter hosszú, tompa ékvállúak, rombusz alakúak, csúcsuk kihegyezett, aprón fűrészes-fogasak, a hosszú hajtásokon majdnem levágott vállból háromszögűek, mindkét oldalukon zöld.

A faj kétlaki, a barkavirágzatban álló virágokat szél porozza.

Életmódja

A fekete nyár a nyirkos, időszakonként elárasztott vastag homok- vagy kavicsrétegre települt talajokat kedveli.

Virágzási ideje március-április között van.

Források

  • Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993) 
  • Dr. Szabó Ilona: A fekete nyár kórokozói

Jegyzetek

  1. ↑ Flora Europaea: Populus nigra
  2. ^ a b Rushforth, K. (1999). Trees of Britain and Europe. Collins ISBN 0-00-220013-9.
  3. ↑ Germplasm Resources Information Network: Populus nigra var. thevestina
  4. ↑ Flora of Pakistan: Populus afghanica
  5. ↑ Milne-Redhead, E. (1990). The B.S.B.I. Black Poplar survey, 1973-88. Watsonia 18: 1-5. Available online (pdf file).
  6. ↑ Arkive: Populus nigra
  7. ↑ Cooper, Fiona (2006). The Black Poplar: Ecology, History and Conservation. Windgather Press ISBN 1-905119-05-4
  8. ^ a b c d Bean, W. J. (1980). Trees and Shrubs Hardy in the British Isles Vol. 3. John Murray ISBN 0-7195-2427-X
  9. ↑ Dr. Szabó Ilona: A fekete nyár kórokozói
  10. ↑ Stace, C. A. (1971). The Manchester Poplar. Watsonia 8: 391-393.
  11. ↑ Arboricultural Information Exchange: Manchester Poplar Disease

Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_nyár
Fekete nyár (<span>Populus nigra</span> 'Italica')