Szilva (Prunus domestica 'Olasz kék')

A szilva vagy szilvafa (Prunus subgenus Prunus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló Prunus nemzetségbe, annak Prunus alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve. Ide tartoznak még a kajszik is. Főleg az északi féltekén elterjedtek.

A Prunus nemzetség többi alnemzetségétől (őszibaracktól, cseresznyétől, zelnicemeggytől) megkülönböztető tulajdonságai: a hajtások végén csúcsrügy található, az oldalrügyek magánosan állnak, a virágok 1-5-ösével csoportban állnak rövid kocsányon, a termés csonthéja érdes, egyik oldalán barázda fut le.

Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek.

A kereskedelemben közönségesen szilva néven kapható gyümölcs a Prunus domestica, a leggyakrabban ezt értjük a szilva szón.

Fajok

Az alnemzetség három fajcsoportra (sectio) osztható:

Sectio Prunus (óvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 1-3-asával állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú.
- P. cerasifera Ehrh. (cseresznyeszilva, mirabolánszilva, potyóka)
- P. cocomilia Ten.
- P. consociiflora C.K.Schneid.
- P. domestica L. („európai szilva”, a legtöbb szilva néven árult gyümölcs ide tartozik)
- P. insititia vagy gyakrabban Prunus domestica subsp. insititia (L.) C.K.Schneid. (mirabella)
- P. salicina Lindl. (japánszilva)
- P. simonii Carriere
- P. spinosa L. (kökény)
Sectio Prunocerasus (újvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 3-5-öséval állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú.
- P. alleghaniensis Porter
- P. americana Marshall
- P. angustifolia Marshall (csikaszó szilva?)
- P. hortulana L.H.Bailey
- P. maritima Marshall
- P. mexicana S.Watson
- P. nigra Aiton
- P. orthosepala Koehne
- P. subcordata Benth.
Sectio Armeniaca (kajszik). A levelek a rügyben befelé hajlanak, a virágok kocsánya igen rövid, a termés bársonyos héjú. Egyes botanikusok külön alnemzetségként írják le.
- P. armeniaca L. (kajszi- vagy sárgabarack)
- P. brigantina Vill.
- P. mume Siebold & Zucc. (japán vagy kínai kajszi, japán zöldbarack)
- P. sibirica L. (szibériai kajszi)

A termesztett szilvafajták legalább 15 szilvafajból származnak. A fenti lista csak vázlatos, folyik új fajták nemesítése, hibridek létrehozása (pl. Prunus domestica × Prunus cerasifera). Egyes átmeneti fajokat a szilvánál, a cseresznyénél és a meggynél is meg lehetne említeni.

Felhasználása

Sokféleképpen felhasználjuk, kitűnő lekvár készülhet belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas, a hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilva szilva pálinkát, és a legjobb aszalványt adja. Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákba, főzve gyümölcslevesekben is kedvelt, az aszalt szilva kitűnő rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadhúsokhoz. Az aszalt szilvában is megvan ami a friss szilvában, de töményebb mennyiségben.

A szilva kártevői

Cserebogár

baktériumos rákosodás és elhalás;
szilvakéreg-gubacsatka (Aceria phloeocoptes)
pajzstetvek (Coccoidea):
- akácpajzstetű (Parthenolecanium corni),
- szilvapajzstetű (Eulecanium prunastri),
- kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus).

baktériumos rákosodás és elhalás
sodrómolyok
sárga szilva-levéltetű
pókhálós szilvamoly
amerikai fehér szövőlepke

a) betegségek:

baktériumos rákosodás és elhalás
szilvahimlő (Plum pox vírus)
monilínia (Monilinia laxa)
szilvarozsda (Tranzschelia pruni-spinosae, Tranzschelia discolor)
tafrina (Taphrina pruni)
klaszterospóriumos levéllyukacsosodás
szilva polisztigmás levélfoltossága (Polystigma rubrum)
sztigmina (Stigmina carpophila)

b) kártevők:

hamvas szilvalevéltetű (Hyalopterus pruni)
sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi)
levélbarkók (Phyllobius spp.)
cserebogarak ((Melolonthidae))
téli araszolók (Geometridae)
sodrómolyfélék (Tortricidae):
- szilvamoly (Coccyx funebrana),
- keleti gyümölcsmoly (Coccyx molesta),
pókhálós molyfélék (Yponomeutidae):
- pókhálós szilvamoly (Hyponomeuta padellus);
szilvalevél-gubacsszúnyog (Putoniella marsupialis);
csonthéjasok szövődarazsa (Neurotoma nemoralis);
fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta),
sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava);
atkák (Acari):
csonthéjasok levélatkája (Phyllocoptes fockeui),
szilvalevél-gubacsatka (Eriophyes padi),
szilvatakácsatka (Schizotetranychus pruni),
piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi).