A zelnicemeggy vagy zselnicemeggy (Prunus padus) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a rózsavirágúak (Rosales) rendjéhez, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjához, a Prunus nemzetséghez tartozó faj. A Padus alnemzetség típusfaja.

Népies nevei még: csórmány, gerézdes-, kutya-, madár-, vad- vagy zsidócseresznye, gyöngyvirágfa, májusfa, tyúkszemfa, zelnicze, koczérka.

Elterjedése

A zelnicemeggy a Balkán és a mediterráneum kivételével Európában folyók, patakok menti láperdőkben, erdőtársulásokban gyakori. Magyarországon szórványosan az északi és keleti hegyvidékeken, főleg erdős völgyekben fordul elő. Kedvelt kerti növény.

Megjelenése

A zelnicemeggy lombhullató fa (ritkán cserje), magassága 10-17 méter. Koronája kúp alakú, erősen megnyúlt, később oszlop alakúvá és boltozatossá válik. A kéreg sima, sötét barnásszürke vagy csaknem fekete, megdörzsölve meglehetősen kellemetlen szagú. A levelek szórt állásúak, fordított tojás alakúak vagy elliptikus hosszúkásak, rövid, de karcsú hegybe végződnek. Válluk rendszerint kerek, csak ritkán szív alakú; 5-9 centiméter hosszúak és körülbelül 3-7 centiméter szélesek, finoman fogazott szélűek, felül fénytelen sötétzöldek, fonákjuk világosabb és olykor elszórtan szőrös. Fehér virágai elálló vagy lehajló fürtökbe tömörülnek, illatosak. A csonthéjas termések gömb alakúak vagy kissé hosszúkásak, feketék.

Életmódja

A zelnicemeggy a mély rétegű, tápanyagban gazdag és nyirkos talajokat kedveli. Virágzási ideje április-május között van.

Forrás

  • Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993) 

Jegyzetek

  1. ↑ Wagner János: Magyarország virágos növényei

Zselnicemeggy (<span>Prunus padus</span> 'Watereri')