Növénytani szempontból rendkívül érdekes növény a Fatshedera lizei, mert két nemzetség (genus) keresztezéséből a XX. sz. elején Franciaországban állították elő. A bokor alakú, mély karéjos, nagy levelű Fatsia (Aralia) és a mindenki által ismert árnyéki kúszónövény, a Hedera (borostyán) voltak a szülőnövények. Az utódban szerencsésen egyesültek a szülők jó tulajdonságai.

A levelek formáját a Fatsiától örökölte, csak valamivel kisebbek és nem hét, hanem öt karéjjal hasítottak.

A növekedése a borostyánra emlékeztet, de nem annyira kúszó.

Még edzettebb, igénytelenebb növény, mint a Fatsia, de ez érthető is, hiszen egyik őse a borostyán, a mi teleinket nagyszerűen bírja a szabadban.

Árnyékos, hűvös helyiségek növénye. Hajtását dugványozással, a törzsfeldarabolással szaporítjuk.

A meggyökeresedett növényeket kettesével ültetjük humuszban gazdag, kötöttebb földbe (melegágyi, lomb és agyag).

Az idősebb növények mellé szúrjunk viráglétrát vagy karót, hogy fejlődő gyenge száruk arra támaszkodjék, rendkívül mutatós ajtó vagy ablakkeret mellett nevelve. 

Szőlőborostyán (<span>Fatshedera sp.</span>)