A közönséges egres (vadegres, egres, büszke, piszke, pöszméte vagy köszméte) (Ribes uva-crispa) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a kőtörőfüvek (Saxifragales) rendjéhez, ezen belül a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjához tartozó faj.
Elterjedése
A közönséges egres Skandinávia északi részének kivételével csaknem egész Európában előfordul, keleten a Kaukázusig és Közép-Ázsiáig.
Megjelenése
A közönséges egres középnagy, 50-150 centiméter magas, szélesen elterülő cserje, ritkásan álló hosszú, vékony, szürkésbarna ágakkal. A levelek kettesével, hármasával, ritkábban ötösével elhelyezkedő hegyes tüskék hónaljában állnak, az utóbbiak hosszúsága elérheti az egy centimétert. A levelek szőrösek, kerekded vagy szív alakúak, tompán karéjosak, szélességük 2,5-3 centiméter.
Életmódja
A közönséges egres nyirkos és sziklás erdők, ligetek, cserjések lakója. Az Alpokban 1400 méter magasságig felhatol. A nitrogénben gazdag talajokat kedveli.
A virágzási ideje április-május hónapokban van. A növény zöldes bogyótermése ehető, savanykás ízű. Mikor megérett, rozsdaszínű pöttyök láthatók rajta.
Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
Külső hivatkozások
- A köszméte termesztése és felhasználása
