Különleges levélszínezetű fajta, a leveleken világoszöldes-krémszínű, hálós (márványozott) mintázattal. 20 m magasra is megnőhet, sokféle talajtípuson megél. Az ültetést követően gyorsan nő, vastag, egyenes törzset nevel. Fényigényes. Ágrendszere sűrű. Alsóbb ágait nem érdemes levágni, hiszen így nem érvényesülnek különleges levelei. Ezért elsősorban parkfának ültessük.

A por- és légszennyezést jól tűri. Erős fagyok esetén a hajtások csúcsai megfagyhatnak, de az alsóbb rügyekből szépen megújul.

Viszonylag vastag vesszői világos olajbarnák. Karéjos levelei 15-20 cm hosszúak és többnyire ennél szélesebbek. A karéjok hegyes, háromszög alakú csúcsba futnak. A levél széle durván fűrészes, kihajtáskor színi oldalán gyérebben, fonákán dúsan molyhos szőrös, mely a kifejlett levélről hamar lekopik. Fejecskébe tömörülő szélporozta virágai váltivarú egylakiak, 5, 4 vagy 3-tagú, szabad virágtakarójuk sárgászöld, nagyon apró. Gömbölyű, 3-4 cm átmérőjű, egyesével, kettesével, vagy ritkán hármasával fejlődő terméságazataiban többnyire 7-3 aszmagból álló terméscsoportokat lehet elkülöníteni. Az érett termés télen a fán marad és csak tavasszal hullik szét repítőszőrös aszmagokra.

A juharlevelű platánt dísz- és útsorfaként régóta ültetik, az európai kertépítészet történetében külön korszakot neveztek el róla.