Származása ismeretlen, de igen régi fajtának számít. Már a római írók is ezen a néven említették. Igénytelen, mindenütt jól megtermő körtefajta.

Június vége - július eleje között érik (az árpával egy időben), közeli rokona a Búzás vagy Búzával érő körtének. Gyümölcse kicsi, megnyúlt, szabályos körte alakú, színe citromsárga, a napos oldalán aranysárga. Kocsánya igen hosszú, terméshéja vékony, sárgászöld, a napos oldalon kissé vörhenyes.

Húsa fehéres, félig olvadó, gyengén illatos, állománya igen ikrás, kellemes édeskés ízű. Húsában a kősejtek kicsik, alig észrevehetőek. Szotyósodásra hajlamos, ezért nem tartható el sokáig, emiatt friss fogyasztásra alkalmas.

Fája edzett, erős, buja növekedésű. Laza, terebélyes koronájú, nagytermetű fát nevel. Termőképessége jó, porzófajtái a Vilmos körte és a Giffard vajkörte. Elsősorban házikertbe, szoliternek ajánlható fajta.

(fénykép: http://m.cdn.blog.hu/ar/aranyfa/image/Kriszta%202012/arpaval%20ero%201.jpg)