Cegléd környékén elterjedt nyári tájfajta, Nyújtó F. szelektálta 1955-ben. Kiváló termőképessége, szép színe, kellemes, üde íze miatt az egyik legértékesebb nyári asztali alma. Szárazságtűrése miatt elsősorban az alföldi területek fontos fajtája.

Gyümölcse hosszúkás, kúpos alakú, a csésze felőli oldalon bordás. Alapszíne zöldessárga, de szinte az egész felületén kárminpirossal mosott. Középnagy méretű, átlagtömege 117 g. Héja vékony, viaszos felületű; húsa fehér színű, félkemény (közepesen tömött), lédús, íze harmonikusan édes - enyhén savanykás, fűszeres; éretten puha, kásásodó.

Gondosan csomagolva jól szállítható. Hátránya, hogy éretten nyomásra érzékeny, megpuhul, könnyen romlásnak indulhat.

Július közepétől augusztus közepéig érik.

Fája erős növekedésű, koronája kissé szétterülő. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem.

Kiváló pollenadó. Jó porzófajtái az 'Egri piros', 'Éva', 'Stark Earliest'.

Betegségekre kevésbé érzékeny, a nedves, hűvösebb fekvésű területeken azonban varasodásra hajlamos. Jól bírja a szárazságot.

Értékes tulajdonságai miatt szélesebb körű elterjedése kívánatos.

(fénykép: barnaesfiai.hu)

(forrás: http://www.gyumolcsok.abbcenter.com/?id=88351&cim=1,

88 színes oldal a gyümölcsfajtákról – Almagyümölcsűek és bogyósok (dr. Tomcsányi Pál - dr. Bödecs Lászlóné, Majoros László; Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1982.)

Dr. Brózik Sándor szerk. 1972: Gyümölcsfajta - ismertető - Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest)