A 'Sikulai' egy Erdélyből származó történelmi téli almafajta, mely valószínűleg a Fehér-Körös mentén fekvő Sikula községben kelt magról; de neve a latinosan írt „Sicula" elnevezésből is eredhet. További elnevezései: 'Székely alma', 'Kárpátalja szépe', 'Kraszunya-' vagy 'Krasza Zakarpattya'.

Alkalmas fogyasztási és háztartási (konyhai és ipari) célú felhasználásra (így lé- és sűrít­mény-gyártásra) egyaránt. Egyike a legtartósabb téli almafajtáknak.

A betegségekkel szemben ellenálló, így bio- és ökológiai gazdaságokban, kiskertekben ismét ígéretes fajtává vált. A magasabb páratartalmat szereti, ezért inkább hegyvidéki környezetbe való.

-------

Gyümölcse közepes méretű (120–160 g, átmérője 70-80 mm), az idősebb fákon nagy méretű is lehet. Alakja kúposan, ritkábban kissé laposabban vagy megnyúltan gömbölyded. A nagyobbra nőtt gyümölcsök többnyire egyik oldalukon hízottabbak. A kehely felől kiinduló hullámok a gyümölcs oldalára is lehúzódnak, és annak felületét bordázottá teszik.

Héja sima, gyengén fényes, vastag, enyhén hamvas; alapszíne zöldes aranysárga, melyet azonban csaknem teljesen eltakarnak a vér- vagy sötét- (bordós-) piros csíkok, lángok. Pontozata barnás. Rozsdafoltok vagy rozsda-hálózat csak kivételesen fordul elő egy-egy gyümölcsön. Ragyafoltok azonban sokszor láthatók rajta.

Húsa zöldes- vagy sárgásfehér színű, tömött, durva konzisztenciájú, de éretten lágy, bőlevű. Íze kellemes, savanykás-édes, kissé fanyar, enyhe aromával. Magháza félig nyitott.

Gyümölcsei a fán az erősebb szeleket is jól állják. A gyümölcsök az idősebb termőrészeken csokrosan kötődnek.

Szedési ideje szeptember végére - októberre esik, fogyasztási időszaka november-decembertől április-májusig tart. Gyümölcse télen is élvezhető, de teljes finomságát a tavaszi hónapokra éri el. Jól szállítható.

Terméshullásra és gyümölcsrothadásra nem hajlamos.

-------

Fája edzett és hosszú életű, mérsékelt vagy középerős növekedésű, már elég korán termőre fordul és bőven terem. Rendszeres (mérsékeltebb) alakító metszéssel alternanciára (termésingadozásra) való hajlamát csökkenteni lehetne. Az erős metszést ugyanakkor nemigen tűri, ezért alakfának nem való; vadalanyra oltva közép- vagy magastörzsű fának célszerű nevelni.

Csak teljesen kifejlődve hoz kellően bőséges termést.

Vesszői ritkábban állnak, elég vastagok, egyenesek, a napos oldalon sötétbordók, az árnyékos oldalukon zöldesbarna színűek, világos pontokkal tarkítottak. A csúcsrügyből általában csak egy-két egyenlő erősségű hajtást szokott fejleszteni. Virágrügyei kicsinyek, fehéren molyhosak, többnyire a vesszők hegyén fejlődnek.

Levelei középnagyok, vastag szövetűek, merevek, hosszúkás tojásdad vagy tojásdad alakúak. Levélnyele rövid, mely a nyár vége felé alsó felén liláspirosra színeződik.

A virágzás kezdete szerint a középidejű, a fővirágzás ideje alapján a kései csoportba tartozik; jellemzően április 15. és 30. között virágzik.

-------

Termőhelyet tekintve a melegebb éghajlatot, nyirkos talajt, a folyóvizek mellékének iszapos földjét kedveli. Ilyen helyen nagy termetű, terebélyes fává növekszik. Jól fejlődik a podzolos barna erdőtalajokon is, ahol más igényesebb almafajták nem termeszthetők (pl: Jonathan,
Téli arany parmen).

Száraz, laza vagy homokos talajra, ahol a szükséges nedvesség hiányzik, valamint a sík vidékekre nem ajánlják, mert nem neveli ki a megfelelő mennyiségű és minőségű termést.

A vérterűtől, az almamolytól és a gombabetegségektől aránylag keveset szenved. A Corvinus Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén korábban zajló vizsgálatok során a 'Sikulai' fajtát a 'Pónyik', a 'Tordai piros kálvil' és a 'Szabadkai szercsika' fajtákkal együtt kiemelték mint megfelelő gyümölcsminőséggel rendelkező, tűzelhalással szemben kiváló, varasodással és lisztharmattal szemben elfogadható ellenállóképességet mutató fajtát.

Génállománya jelentős átfedést mutat a 'Gegesi piros' fajtával, valamint közel áll a 'Fertődi téli' és 'Simonffy piros' fajtákhoz is.

-------

(források:

http://www.kiskertem.hu/index.php/tippek/tanacsok/hirek/48-regi-magyar-almafajtak.html

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=1388%3Aregi-magyar-almafajtak-elonyben&catid=303%3Agyumolcstermesztes&Itemid=43&lang=hu

http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=14716

http://phd.lib.uni-corvinus.hu/716/1/Kiraly_Ildiko.pdf

 Dr. Komonyi Éva - http://epa.oszk.hu/01600/01626/00003/pdf/acta_beregsasiensis_EPA01626_2010_01_245-254.pdf

http://www.foodandwine.hu/2012/04/20/ambrus-lajos-pomona-hungarica-4/)

(fénykép: http://indafoto.hu/nagyvadasz01/image/17295605-59b69553 - szerkesztve)