A mediterrán vidékeken honos; vadon főképp a sziklás domb- és hegyoldalakon nőtt, de idővel betelepült a városokba is, és rendszeresen felüti fejét az omladékokon, vár- és egyéb terméskőfalak illesztékeiben, sőt, az útburkoló kövek közti résekben is. Egyes fajait sokfelé termesztik.

50–80 cm magasra növő, lágyszárú, mintegy 40 cm átmérőig bokrosodó, évelő növény. Nem fagyálló, de ha a télen elfagy, gyökeréről többnyire újrahajt, és önmagvetőként is megújul.