Zöld színű téli alma, 1868-ban fedezték fel Ausztráliában, valószínűleg a 'French Crab' és a 'Rome Beauty' fajták kereszteződéseként. A nagyobb arányú termesztése csak a XX. század második felében indult meg. A déli féltekén a legnagyobb arányban termesztett almafajta; így Ausztrália fő fajtája, de termesztik még Franciaországban, Spanyolországban és Washington államban (USA) is.

Hosszú ideig tárolható. Magyarországon csak a melegebb fekvésű vidékeken érdemes termeszteni, elhúzódó tenyészideje miatt.

Gyümölcse középnagy vagy nagy méretű, átlagos tömege 156 g; kerekded vagy a csésze felé keskenyedő, csonkakúp alakú. Héja viaszos bevonatú, fényes, teljes érettségben (fű)zöld színű. Nagy, fehér paraszemölcsökkel pontozott, a napos oldalát enyhe pír borítja. Húsa fehér színű, tömör, szilárd, lédús; íze frissítő, mérsékelten savanykás, zamata diszkrét.

Érési ideje október vége - november eleje (a 'Golden Delicious' után 4-6 héttel érik be). Tárolással decembertől egészen júniusig fogyasztható. A meleg, napfényes fekvést kedveli, Magyarországon csak a melegebb fekvésű területeken érik be. Az őszi esőzések és fagyok a beérését késleltetik.

Fája erős növekedésű, a túlzott metszést nem szereti. Termőhely iránt igényes. Viszonylag későn fordul termőre. Termőlépessége kezdetben rendszeres és bőséges, mely később közepessé mérséklődik.

Varasodásra kevésbé, lisztharmatra kissé érzékeny.

Porzófajtái: Gloster, Idared, Cox Orange, Jonathan, Golden Delicious, Starking Delicious, Golden spur, Téli arany parmen.

(fénykép: http://www.abnehmen-minus50.de)

(forrás: 88 színes oldal a gyümölcsfajtákról – Almagyümölcsűek és bogyósok (dr. Tomcsányi Pál - dr. Bödecs Lászlóné, Majoros László; Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1982.

http://www.tuja.hu/alma.htm

forrás angol nyelven: http://www.orangepippin.com/apples/granny-smith)