A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal. Rendszertani nevét a kelta 'Quer' = szép és 'cuez' = fa szavakból eredeztetik.
Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgy populációk alkalmazkodása és genetikai sodródása. A kialakuló fajok géncseréje mindvégig folyamatos volt, amit jól mutat, hogy számos faj máig eredményesen keresztezhető.
A nemzetséget egyes rendszertanászok alnemzetségekre bontják:
- Cyclobalanopsis;
- Lepidobalanus;
- Erythrobalanus.
A Lepidobalanus alnemzetség fajsorai:
- Robur (vastag kérgű tölgyek), mint például:
- kocsányos tölgy,
- szürke tölgy,
- kocsánytalan tölgy,
- dárdás karéjú kocsánytalan tölgy,
- erdélyi kocsánytalan tölgy,
- molyhos tölgy,
- olasz tölgy,
- magyaltölgy.
- Cerris (csertölgyek), mint például:
- csertölgy.
Az Erythrobalanus alnemzetség fajsorai:
- Rubrae (vöröstölgyek):
- vöröstölgy,
- amerikai mocsártölgy.
Elterjedése, élőhelye
Jellemzően az északi flórabirodalomban, főleg a hegyvidékeken terjedt el:
- Ázsiában 148 faj,
- Amerikában 142 faj,
- Európában 20–24 faj, ebből Magyarországon hét.
Afrikában csak az északi részen terem néhány mediterrán faj. Ausztráliában egyáltalán nem találni, de Új-Guineán szórványosan előfordul. Dél-Amerikában egy faja él.
Magyarországon különböző fajai (főleg a kocsánytalan tölgy és a kocsányos tölgy) az erdős puszta öv, a dombságok, valamint 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái — változatos erdőtársulásokban:
- gyöngyvirágos tölgyes;
- ártéri keményfa-ligeterdő;
- sziki tölgyes;
- melegkedvelő tölgyes;
- cseres–tölgyes;
- mészkerülő tölgyes;
- mészkedvelő tölgyes;
- gyertyános–tölgyes.
Megjelenése, tulajdonságai
Az egyes fajok termete meglehetősen változatos: cserjék és nagy (mintegy 35 m magasságig) fák egyaránt előfordulnak a nemzetségben. Kérge repedezett.
A lombhullató fajok levele többnyire öblös, karéjos, a mediterrán fajoké rendszerint tagolatlan.
Virága egylaki, redukált: a hím virág szakadozott barkává egyesül, a magányosan vagy csomókban álló termővirágok rügyformák, de a tetejükön kibúvó bibeszál könnyen megkülönbözteti a levélrügyektől. Termése a makk, amit ovális, tojásdad vagy hosszas, pikkelyes vagy bozontos aljú makkcsésze takar.
Életmódja
Az amerikai és közép-európai tölgyek lombhullatók, a mediterrán vidéken, Kis-Ázsiában és Iránban honos fajok többnyire örökzöldek. Virágai a lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílnak. A tölgyfajok gyakran kereszteződnek, és így változatos hibrideket hoznak létre.
Felhasználása
Értékes, jól megmunkálható keményfa, de csak gőzölés után hámozható, faragható. Keskeny szíjácsa sárgásfehér, gesztje sárgásbarna. A legtöbb faj fáját kíméletesen kell szárítani, mert könnyen repedezik. Tartós ipari fa, amiből egyaránt készítenek bútorokat, hordókat, parkettát, használják épület-, talp- és bányafának. Csersavtartalma miatt biológiai ellenállóképessége is jó.
A tölgy a kultúrában
A tölgy szinte minden európai kultúrában jelentős szerepet kapott, mint az istenek fája. Kiváltképp tisztelték az ógörögök, az etruszkok, a germánok, a kelták, a skandináv népek és a poroszok. Észak-Görögországban Dodona tölgyfája volt a legrégibb hellén orákulum, ahol a papok a lombok susogásából vélték kihallani a jövőt. Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is. Az erdészek hagyományos jelképe az erdészcsillag, amelynek eredete a tölgy sokszor öt levelű, csillagot formázó csemetéje.
Magyarországon élő fajai, alfajai
- kocsányos tölgy (Quercus robur, Quercus pedunculata),
- szlavón tölgy (Quercus robur slavonica),
- erdélyi kocsánytalan tölgy (Quercus polycarpa)
- kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Quercus sessiliflora, Quercus sessilis) – muzsdalytölgy, valódi kocsánytalan tölgy,
- molyhos tölgy (Quercus pubescens, Quercus lanuginosa) – pelyhes tölgy, szöszös tölgy,
- magyar tölgy (Quercus frainetto, Quercus farnetto, Quercus conferta, Quercus hungarica),
- cserfa vagy csertölgy (Quercus cerris)
- Turner tölgy (Quercus * turneri)
Jelentősen eltérő tulajdonságai miatt az erdészek a csertölgyet a „nemes” tölgyektől teljesen elkülönítve szokták kimutatni.
Egyéb, ismertebb fajok
- Quercus acrodonta,
- Quercus acuta,
- Quercus acutissima,
- Quercus agrifolia,
- fehér tölgy (Quercus alba),
- Quercus aliena,
- Quercus alnifolia,
- Quercus arizonica,
- Quercus aucheri,
- Quercus audleyensis,
- Quercus ballota,
- Quercus baloot,
- Quercus bebbiana,
- Quercus berberidifolia,
- Quercus bicolor,
- Quercus brantii,
- Quercus calliprinus,
- Quercus canariensis,
- Quercus castaneifolia,
- Quercus chenii,
- Quercus chrysolepsis,
- karmazsintölgy (Quercus coccifera),
- bíbortölgy (Quercus coccinea),
- Quercus comptoniae,
- Quercus corrugata,
- dárdás karéjú kocsánytalan tölgy Quercus dalechampii),
- császártölgy (Quercus dentata),
- Quercus dilatata,
- Quercus douglasii,
- Quercus dumosa,
- Quercus ellipsoidalis,
- Quercus emoryi,
- Quercus engelmannii,
- Quercus fabri,
- Quercus faginea,
- Quercus falcata,
- Quercus fangshanensis,
- Quercus floribunda,
- Quercus fruticosa
- Quercus fusiformis,
- Quercus gambelii,
- Quercus garryana,
- Quercus gilva,
- Quercus glauca,
- Quercus hartwissiana,
- Quercus havardii,
- Quercus heterophylla,
- Quercus hickelii,
- Quercus hinckleyi,
- Quercus hispanica,
- Quercus humboldtii,
- magyaltölgy (Quercus ilex) – kövi tölgy,
- Quercus ilicifolia,
- zsindelytölgy (Quercus imbricaria),
- Quercus infectoria,
- Quercus insignis,
- Quercus ithaburensis,
- Quercus kelloggii,
- Quercus kerrii,
- Quercus kewensis,
- Quercus laevis,
- Quercus lamellosa,
- Quercus lanata,
- Quercus laurifolia,
- Quercus leucotrichophora,
- Quercus libanerris,
- libanoni tölgy (Quercus libani),
- Quercus lineata,
- Quercus lobata,
- Quercus longinux,
- Quercus lusitanica,
- Quercus lyrata,
- Quercus macranthera,
- Quercus macrocarpa,
- Quercus marilandica,
- Quercus michauxii,
- Quercus minima,
- Quercus miyagii,
- Quercus mongolica,
- Quercus montana,
- Quercus muehlenbergii,
- Quercus myrtifolia,
- Quercus nigra,
- Quercus oblongifolia,
- Quercus oxyodon,
- Quercus pachyloma,
- Quercus pagoda,
- Quercus pauciloba,
- amerikai mocsártölgy (sártölgy, Quercus palustris)
- Quercus pendulina,
- szürke tölgy (hamvas tölgy, Quercus pedunculiflora),
- fűzlevelű tölgy (Quercus phellos),
- Quercus phillyraeoides,
- Quercus pontica,
- Quercus prinoides,
- Quercus prinus,
- Quercus pumila
- Quercus pungens,
- pireneusi tölgy (Quercus pyrenaica),
- Quercus rex,
- kereklevelű magyaltölgy (Quercus rotundifolia),
- vöröstölgy (Quercus rubra, Quercus borealis),
- Quercus salicina,
- Quercus schochiana,
- Quercus semecarpifolia,
- Quercus serrata,
- Quercus sessilifolia,
- Quercus shumardii,
- Quercus sinuata,
- Quercus skinneri,
- Quercus spinosa,
- Quercus stellata,
- Quercus strombocarpa,
- paratölgy (Quercus suber),
- Quercus texana,
- Quercus trojana,
- Quercus tuberculata,
- Quercus turbinella,
- Quercus turneri,
- Quercus undulata,
- Quercus vacciniifolia,
- Quercus variabilis,
- Quercus velutina,
- olasz tölgy (Quercus virgiliana, Quercus pubescens ssp. virgiliana),
- Quercus wislizeni,
- Quercus wutaishanica,
- paracser Quercus x hispanica.
Külső hivatkozások
- Állami Erdészeti Szolgálat Veszprém megyei igazgatósága
- A Pallas nagy lexikona
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003, 633–634. o. ISBN 963-9257-17-6
- Kremer et al.: A kocsányos és kocsánytalan tölgy (Quercus robur & petraea) változatossága
- Bartha Dénes: Dendrológia
|
|