A 'Londoni pepin' (angol nevén 'London Peppin') az angliai Essex grófságból származó, 1831-ben nemesített, kitűnő ízű történelmi almafajta, melyet már a viktoriánus időkben is desszertalmaként fogyasztottak. Korábban Magyarországon is igen elterjedt téli alma volt. Eredményes házikerti termesztéséhez mérsékeltebb, nedvesebb klímára és szakszerű kezelésre van szükség.

Viaszos tapintású, sárgászöld gyümölcse közepesen nagy vagy nagy méretű, lapított gömb alakú, a csésze felőli oldalon erősen bordázott. Héja a napos oldalon barnáspirosan mosott fedőszínt kap. Húsa tömött, bőlevű, kissé savanykás ízű; sajátosan fűszeres zamatú és kellemes illatú. Kiváló asztali alma. A nyomódásra érzékeny.

Október második felében érik, novembertől márciusig fogyasztható.

Fája mérsékelt növekedésű, ágrendszere közepesen sűrű, koronája szétterülő. Viszonylag korán termőre fordul. A 'spur' terméshozási típusba tartozó fajta.

Termőképessége közepes, alternanciára (termésingadozásra) hajlamos. MM106-os alanyon megfelelően fejlődik.

Virágzása középkorai. Önmeddő, ezért porzófajtát igényel; jó porzófajtái a 'Téli arany parmen' és a 'Jonathán'.

Varasodásra, lisztharmatra fogékony. A talaj- és éghajlati adottságokkal szemben nagyon igényes. A szárazságot nehezen tűri, ezért védettebb, mérsékeltebb klímájú termőhelyre ültessük.

Fontos, hogy meleg, száraz nyarakon szükség szerint öntözzük, bár az alacsony páratartalmú termőhelyeken még így is kockázatos a termesztése.

(forrás: http://www.mgyoe.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=42,

88 színes oldal a gyümölcsfajtákról – Almagyümölcsűek és bogyósok (dr. Tomcsányi Pál - dr. Bödecs Lászlóné, Majoros László; Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1982.)

angol nyelven: http://www.keepers-nursery.co.uk/london-pippin-apple-fruit-trees.aspx;

www.fourseasonscabinrental.com)

(fénykép: syringa.hu)