A Papkörtét (vagy más néven Pásztor körtét) a történet szerint 1760-ban egy Leroy nevű francia lelkész találta egy elzászi erdőben, ahol spontán magoncként kelt. Azóta az egész világon elterjedt fajtává vált. Bereczki Máté szerint Magyarországon sokáig Kossuth körte néven szaporították. Mára elsősorban igénytelensége és konzervipari, ill. egyéb feldolgozása miatt maradt jelentős fajta.

Gyümölcse középnagy, megnyúlt körte alakú, egyharmadával hosszabb, mint amilyen széles, egyenletesen keskenyedő nyakkal. Színe szalmasárgára világosodó zöld, egyik oldalán jellegzetes, a kocsánytól a csészéig végighúzódó parás csíkkal. A tárolás során szép sárgára színeződik. Kocsánya hosszú és görbült. Húsa fehér, félkemény, lédús, kövecsesedésre hajlamos. Íze édeskés, gyenge illatú, néha kissé íztelen. Éretten is jól szállítható, fél évig is jól tárolható, a minőségét megtartja.

Levele széles tojásdad, majdnem kerek, sötétzöld színű. Vesszei görbén nőnek, barnák. Koronája jellegzetesen erős, fiatalon feltörekvő, majd széthajló.

Szeptember végén, október elején szedve 4-5 hónapig is eltartható. Fája bőven és rendszeresen terem, elég korán fordul termőre.

Jól termékenyül, de a virágpora rossz. Telepítésekor ügyelni kell a megfelelő pollenadó fajták kiválasztására, ugyanis a Papkörte virágpora steril, emiatt legalább két fajtával vegyesen kell ültetni. Legjobb termékenyítői a Bosc kobak, a Hardenpont téli vajkörte és a Vilmos körte. Eléggé ellenálló fajta, de a varasodás néha kárt okozhat benne. Termőhelyre nézve igénytelen, nem válogat, mindenütt termeszthető, a hideget is jól tűri.

Művelésmódját illetően vadkörtére való; vadkörtén középkorán, birs alanyon korán termőre fordul, de birsalanyon korán el is pusztul. Korábban alakfának is használták. Termesztése gazdaságos, de árutulajdonságai elmaradnak a jobb fajták mögött. Gyümölcsének minősége erősen változékony. A minőségi követelmények fokozódásával ennek az egyébként hálás fajtának csökkent a nagyüzemi jelentősége. Házi befőtt készítéséhez ezzel együtt kiválóan alkalmas, csakúgy, mint konzervipari fajtának. A gyümölcs jól tárolható házikerti körülmények között is, régen padláson, a kiterített búzában karácsonyig nagyon jól elállt, addigra héja szép sárgára színeződött. A Kálmán körtéhez hasonlóan jól termeszthető az Alföld kissé mostoha ökológiai viszonyai között is.

További információk a fajta felhasználásáról: http://www.torzsasztal.com/gyumolcsok/korte.html